Az LMBTQPI-lobbi egyik legfőbb propaganda-befolyásoló szervezetével szemben, a Háttér Társaság ellen ügyészségi törvényességi vizsgálatot kezdeményeztünk idén január végén Barcsa-Turner Gábor HVIM elnök, a Háttér Társaság által tett feljelentés miatt indult egyébként megalapozatlan büntetőeljárásban a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon, amelyet most egy részletesen indokolt beadvánnyal egészítettünk ki – kezdődik a vármegyés vezető és dr. Gaudi-Nagy Tamás (nemzeti jogvédő) közleménye, amiből kiderül, hogy a Háttér Társaság miért nemzetbiztonsági kockázat, hogyan folytat társadalomromboló tevékenységet közhasznú jogállással, és hogy a Soros-szervezetek hogyan befolyásolják az ügyészséget.
A beadványunkban kifejtettük, hogy szerintünk törvénytelen, aggályos és felháborító, hogy közhasznú civil szervezetként lehet bírósági nyilvántartásban hazánkban egy olyan egyesület, amely:
közhasznúságát többek között olyan abszurd tevékenységgel indokolja, hogy küzd a transznemű migránsok tranzitzónáinak létrehozásáért;
törvényileg is „külföldről finanszírozott” szervezet, ám az ebből fakadó kötelezettségeinek nem tesz eleget, ezt nem tünteti fel a jogilag szabályozott módon;
komoly nemzetbiztonsági kockázat is felmerül a tevékenysége nyomán;
kihívóan közösségellenes tevékenysége igazolható módon szembemegy az Alaptörvényben védett értékekkel, pld: szivárványcsaládok kampány, amely során újraértelmeznék a család fogalmát;
törvények kijátszására buzdít (azonos nemű párok általi gyermek örökbefogadás propagálása).
Elvárjuk az ügyészség hathatós fellépését a társadalmi béke és a törvényes rend fenntartása, illetve a tradicionális értékek és általános normák védelme érdekében!
Álláspontunk szerint a Háttér Társaság közhasznú jogállásának megszüntetése elkerülhetetlen, de indokolt a Civil tv. szerint a feloszlatása is.
Követeljük, hogy a nyomozó hatóságaink, a rendőrség és az ügyészség zárkózzanak el attól, hogy az említett és más liberális, Soros zsoldos szervezetek a hazai joggyakorlatukat a nyomozó hatóságok számára által kidolgozott protokollokkal, „szakmainak” álcázott véleményezésekkel és érzékenyítő előadásokkal az LMBTQIP-lobbi érdekeinek megfelelő módon és egyúttal az Alaptörvénnyel ellentétes módon formálják.
Döbbenetesnek tartjuk, hogy liberális jogvédő lobbi el tudta érni azt a Legfőbb Ügyészségnél 2019-ben, hogy NF/1621/2015/3. számú leiratában előírja a megyei főügyészségek számára a gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak bűntette) felderítése és vizsgálata kapcsán ún. Gyűlölet Elleni Munkacsoport (tagjai: Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, TASZ, Amnesty International) által összeállított egyoldalú, többek között a szexuális deviánsok iránt elfogult és a normalitáspárti többség (heteroszexuálisok, magyarok és keresztények) szempontjait nélkülöző előélet indikátor vizsgálati lista alkalmazását. Ez azzal a gyakorlatban már tapasztalt következménnyel jár, hogy – a helyes bírói gyakorlattal ellentétes módon – csak egyes kisebbségek, így a szexuális deviánsok tekintetében alkalmazzák a közösség tagja elleni erőszak bűntettének törvényi tényállását, a normalitáspárti többség tagjaira nem, amely elfogadhatatlan. Követeljük, hogy a liberális jogvédők által sugalmazott ezen ügyészségi leirat haladéktalan visszavonását!
Kelt, Székesfehérvár-Budapest, 2021.03.16.
Barcsa-Turner Gábor elnök (HVIM) és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető (Nemzeti Jogvédő Szolgálat)
A beadványból kiderül, hogy a Háttér Társaság miért nem minősül “közhasznúnak”, hanem inkább “közkárosnak”:
Fővárosi Főügyészség Budapest
BEADVÁNY a Háttér Társaság nevű civil szervezet törvényességi ellenőrzése érdekében
2021.01.25-én, a Fejér Megyei Rendőr-Főkapitányságon 07000/336/2019. számon folyamatban levő eljárásban kezdeményeztük a Háttér Társaság (székhely: 1136 Budapest, Balzac utca 8-10. fszt 1.) megnevezésű civil szervezet törvényességi ellenőrzését. A kezdeményezést tartalmazó jegyzőkönyvet mellékeljük.
Bízunk benne, hogy kérelmünket a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság azóta áttette Önökhöz és az eljárás jelenleg folyamatban van. A törvényességi ellenőrzési iránti kérelmünket ezúton összegezzük, egészítjük ki és támasztjuk alá dokumentumokkal.
Alaptörvény-ellenesség
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló, 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) szerint
„3. § (3) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C. cikke (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.”
Álláspontunk szerint a Háttér Társaság tevékenysége folytatólagosan sérti mások jogait, például a heteroszexuális többséget provokáló események szervezésével (Budapest Pride).
Az Alaptörvény XVI. cikke (1) bekezdése szerint: „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”
Álláspontunk szerint a Háttér Társaság tevékenysége sérti a kiskorúak normális családhoz, illetve egészséges lelki-szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogát azzal, hogy a szervezet nyíltan szembehelyezkedik az Alaptörvénnyel, és ún. szivárványcsaládokat propagálja, az ilyen megvalósult közösségeket támogatja, ezeket tartja kívánatosnak. A Háttér Társaság „A család az család” c. kampányának fő üzenete, hogy nem fogadja el az Alaptörvény L) cikkének (1) bekezdését, ami szerint:
„Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.”
Korábbi években és jelenleg is az „Apu+Apa+Gyerekek=Család”, illetve a „család az család„ kampányuk során buzdították a homoszexuálisokat az örökbefogadási szabályok kijátszására, hogy egyedüliként fogadjanak örökbe gyermekeket, annak ellenére, hogy ezen jogi kiskaput az Országgyűlés, illetve a Kormány nemrég már megszüntette.
A Háttér Társaság tevékenysége ellentétes az Alaptörvénnyel és alkalmas a társadalmi feszültségek növelésére, hiszen ezen kampányaikat nemcsak a hatályos törvényekkel szembemenve folytatják, hanem a széles nyilvánosság előtt, mint például 2020 karácsonyán, az RTL Klubon, „társadalmi célú hirdetései” formájában, ami a társadalom széles körében váltott ki felháborodást és ellenérzést, illetve sértette a keresztény vallású emberek méltóságát.
A közhasznú jogállás
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló, 2011.évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 47. §-a kimondja, hogy „a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést, a közhasznú civil szervezet esetében a közhasznú minősítés követelményeinek való megfelelés ellenőrzését pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.”
A Civil tv. 49. § (1) bekezdése szerint „az ügyész a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szervnél indítványozhatja a közhasznú jogállás megszüntetését, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása az e törvényben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás ellenére sem változtat.
A (2) bekezdés szerint a „közhasznú szervezet közhasznú jogállását az ügyészség indítványa alapján a bíróság megszünteti, ha a szervezet a megszabott határidőn belül nem, vagy nem az előírásoknak megfelelő tartalommal teljesíti
30. a) a számviteli beszámolójának a 30. §-ban szabályozott letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét, illetve
31. b) a szervezet – letétbe helyezett beszámolója, közhasznúsági melléklete – nem felel meg a 32. § szerinti feltételeknek.
Álláspontunk szerint a Háttér Társaság közhasznú jogállása mindenképpen megszüntetendő a fentiek tükrében, hiszen a törvények megkérdőjelezése, azokkal szembeni állásfoglalás semmiképpen sem tekinthető közhasznú tevékenységnek, sőt, azzal ellentétes. A Háttér Társaság éves, pénzügyi beszámolóinak közhasznúsági mellékletében a következők szerepelnek, mint „közhasznú” tevékenységek:
2017: Transznemű menekültkérők elhelyezésére és támogatására vonatkozó jogszabály elfogadtatása. Képzés rendőröknek és rendőrhallgatóknak
2018: LMBTQI emberek képviselete: Emberi Jogi Kerekasztalon való részvétel, jogi képzések és rendőrök képzése 2019: Jogi képzés, eljárásbeli protokoll bírók, ügyészek és rendőrök részére. Gyermekvállalással foglalkozó videók készítése, szivárványcsaládok képviselete.
Álláspontunk szerint félrevezető, a Háttér Társaság részéről, hogy közhasznú tevékenységként tüntetették fel, hogy a homoszexuális párokat felkészítették hogyan kell egyedülállónak kiadva magukat örökbe fogadni gyermeket. A hatályos magyar törvények kiskapuinak feltárása és mások ösztönzése ezen kiskapuk kihasználására ellentétes a közhasznúsággal, és azóta az örökbefogadás kapcsán a Magyar Országgyűlés törvényt is szigorított.
Álláspontunk szerint nem tekinthető közhasznú tevékenységnek a transznemű menedékkérők érdekképviselete sem, hiszen ezek illegális migránsoknak tekinthetőek, akik nem magyar állampolgárok, tehát a Háttér Társaság olyanokat képvisel és támogatását bírja, akik nem a magyar társadalom részei, sőt aktuálisan még Magyarország területén sem tartózkodnak, csak szeretnének az Európai Unió területére belépni.
A közhasznúság egyik alapfeltétele a széles társadalmi támogatottság. Ennek egyik irányadó mérőszáma lehet az adó 1%. A Háttér Társaság számára 2019-ben csupán 379 magánszemély ajánlotta fel az adójának 1%-át.
Feltehető, hogy a Háttér Társaság még ha formailag esetleg teljesíti a közhasznúsághoz szükséges feltételeknek, ám tartalmában a közhasznúság követelményével szembe megy és külföldi érdekeket (EU, USA) képvisel, külföldi instrukciók alapján nyomást gyakorol a döntéshozásra, jogalkotásra, az ügyészek és rendőrség számára készítenek eljárásbeli protokollokat. Sommásan összefoglalva: a Háttér Társaság tevékenysége nem közhasznú, hanem „közkáros”.
Külföldről támogatott szervezet
A külföldről támogatott szervezetekről szóló 2017. évi LXXVI. törvény felhívja a figyelmet, hogy „külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében”. A törvény csak annyi kötelezettséget ír elő, hogy ezen szervezetek „külföldről támogatott szervezetnek” minősülnek, amit fel kell tüntetniük a honlapjukon, kiadványainkon, és minden, hozzájuk kapcsolódó sajtótermékeken. A Háttér Társaság ezen kötelezettséget folytatólagosan elmulasztja annak ellenére, hogy saját bevallásai szerint 2017-ben 41 millió forintnyi, 2018-ban 35 millió, 2019-ben 54 millió forintnyi külföldi támogatásban részesült.
Két legfrissebb kiadványuk: „Az azonos nemű szülők és gyermekeik alkotta családok Magyarországon Tájékoztató oktatási és gyermekvédelmi szakemberek és döntéshozók számára” (https://hatter.hu/sites/default/files/dokumentum/kiadvany/csalad-donteshozo-a5-online.pdf )
1.csatolmány.)
Vagy „A család az család: tájékoztató pedagógusok számára az azonos nemű szülőkről és gyermekeikről” (https://hatter.hu/sites/default/files/dokumentum/kiadvany/csalad-pedagogus-a5-online.pdf – lásd 2. csatolmány). A kiadványok letöltési lehetőségeinél sem tüntetik ezt fel. (Lásd 3. melléklet).
A honlapjukon (www.hatter.hu) sem különb a helyzet: sem a címlapon, sem a címlap „támogatói” résznél, ahol indokolt lenne – lásd 4. melléklet), sem más az egyéb aloldalakon nincsen feltüntetve. Egyedül az „Egyesületünk” menüpont alatti, Támogatóink almenü alján szerepel: „Mivel az LMBTQI emberek egyenlő jogaiért, társadalmi elfogadásáért és jóllétéért végzett munkánkat részben az Európai Unió és más külföldi szervezetek támogatják, a 2017. évi LXXVI. törvény alapján egyesületünk külföldről támogatott szervezetnek minősül.” (lásd 5. melléklet)
Álláspontunk szerint a törvény könnyen kiüresíthető lenne, ha az adott szervezet honlapjának csak egy igen nehezen megtalálható almenüpontban lehetne jogszerűen feltüntetni a kötelező kiírás. A törvény szellemének és betűjének az felelne meg, ha jól látható módon, legalább a honlap láblécében az „Impresszumnál” kerülne feltüntetésre a külföldről támogatott szervezeti státus.
Megvizsgálva néhány, a Háttér Társaság nyomtatásban megjelent kiadványát, megállapítható, hogy ezeken sem tüntetik fel a kötelező kitételt.
A Háttér Társaság által üzemeltetett Facebook-oldalon, mint egyéb kiadványon/sajtóterméken sincs nyoma a rájuk vonatkozó minősítés feltüntetésének, miközben ez tekinthető egyik fő „sajtóterméküknek” (https://www.facebook.com/HatterTarsasag). Álláspontunk szerint, a Facebook technikai működését figyelembevéve, minden bejegyzésükben közzé kell tenni a rájuk vonatkozó minősítést, hiszen ezen bejegyzések önállóan terjednek, külön-külön „kiadványnak” tekinthetőek.
Különösen aggályos ez a hiány annak fényében, hogy többszintű legitimációt igyekszik magával kapcsolatban feltüntetni ez a szervezet, hiszen a közhasznúsága mellett „büszkén” vállalja és hirdeti, hogy egyfajta lobbiszervezetként eljárásbeli protokollokat készít a bíróságok, rendőrség és ügyészség számára. Kiadványaik címadása is megtévesztő lehet, ezek hivatalos hangvételűek. Így egy pedagógus, vagy gyermekvédelmi szakember számára könnyen egy olyan szervezetként tüntetheti fel magát, mintha a hazai hivatalos szakmai döntéshozás, végrehajtás része lenne, ezért külön indokolt, hogy feltüntesse a Háttér Társaság, hogy „külföldről támogatott civil szervezet”, ezáltal is szembesítve mindenkit a valósággal. A törvényhozó szándéka is ez volt.
Nemzetbiztonsági kockázat
A fentiek fényében álláspontunk szerint a Háttér Társaság működése ráadásul még felveti a nemzetbiztonsági kockázat gyanúját, ezért kérjük a Tisztelt Ügyészséget, hogy a saját hatáskörükben vizsgálják felül a szervezet működősét, közhasznú jogállását szüntessék meg, illetve kezdeményezzék a szervezet civil szervezeti jogállásának megszüntetését.
Kérjük a Tisztelt Ügyészséget, hogy kezdeményezzék az Alkotmányvédelmi Hivatalnál a Háttér Társaság nemzetbiztonsági ellenőrzését, mert felmerül külföldi országok, szervezetek beavatkozása a magyarországi közéletbe, döntéshozatalba, jogalkotásba, amely megengedhetetlen és ellentétes a vonatkozó jogszabályainkkal.
Budapest, 2020. március 16. Székesfehérvár, 2020. március 16.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás Barcsa-Turner Gábor
Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezető Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnök
Közérdekű adatkikérésre válasz, amiből kiderül, hogy “nem a Háttér Társaság”, hanem a Háttér Társaság és más szervezetek által kidolgozott “szakmai” anyagok mégiscsak alkalmazásra kerülnek….
댓글