A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom feljelentést tett a nyíltan kommunista Fáklya ellen, többek között önkényuralmi jelképek közszemlére tétele miatt. A feljelentés teljes szövege egy korábbi közleményünkben olvasható. A feljelentés tiltott önkényuralmi jelkép használatára vonatkozó részét a rendőrség időközben elutasította, mivel a hatóság indoklása szerint politikai véleménynyilvánítás és eszmerendszerhez való tartozás kinyilvánítása céljából lehet használni önkényuralmi jelképeket.
Feljelentésünket annak ellenére utasították el, hogy a Fáklya propagandistái bárki számára egy kattintással elérhető közösségi oldalakon (Facebook, Instagram) használják a kommunista jelképeket, és azokat Budapest forgalmasabb utcáin kiragasztott plakátjaikon is megjelenítik. Az elutasítás indoklásában szerepel, hogy politikai véleménynyilvánítási szándékkal szabad önkényuralmi jelképeket használni, mert úgy nem alkalmasak a köznyugalom megzavarására: „Továbbá, nem értékelhető köznyugalom megzavarására alkalmas módnak, ha valaki az önkényuralmi jelképet ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából használja. Szintén nem értékelhető az az eset sem, ha valaki az egyébként többes jelentéstartalmú jelképet politikai véleménye kinyilvánításához, egy eszmerendszerhez való tartozás kifejezéséhez használja.”
Mivel a rendőrség szerint azzal semmi gond sincs, hogy a kommunisták szabadon használják az önkényuralmi jelképeiket a közösségi médiában, illetve utcai plakátokon, mozgalmunk tüntetést jelentett be, hogy a hatóságokra oly jellemző kettős mércére rávilágítson. A rendezvényen sor került volna egy horogkereszttel, nyilaskereszttel, vörös csillaggal, sarló-kalapáccsal és egyéb önkényuralmi jelképekkel kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésre, illetve jelkép bemutatóra. Mindezt egy viszonylag jól elzárt, erdővel körülhatárolt közterületen tartottuk volna meg, hogy csak azok vehessenek rajta részt, akik szimpatizálnak ezekkel a jelképekkel és a hozzájuk kötődő eszmékkel, így a rendezvény ne legyen alkalmas a köznyugalom megzavarására. Tehát követtük azokat a kritériumokat és azt a logikát, ami alapján a rendőrségi határozat szerint a kommunisták legálisan használhatják a tiltott önkényuralmi jelképeiket. A rendezvény célja a különböző önkényuralmi jelképek politikai véleménynyilvánítási szándékkal való bemutatása lett volna, de azt a rendőrség betiltotta. A tiltó határozat után joggal feltételezhetjük, hogy ilyet csak a kommunistáknak szabad, kommunista jelképekkel.
Az eljáró hatóság nem tudta levetkőzni a kádárista reflexeket: úgy reagáltak, mintha a tervezett tüntetésen csupán „nemzetiszocialista” jelképekről lett volna szó, a célközönséget szerintük „nemzetiszocialista” eszméket valló személyek jelentik. A bejelentő személyt pedig gyakorlatilag lenácizzák a tiltó határozatban: „a köztudomású tényként kezelt, nemzetiszocialista érzelmű bejelentő”.
A feljelentésünk elutasításának indoklása szerint a Fáklya által terjesztett önkényuralmi jelképet (sarló-kalapács) csak azok érik el, „akiknek tudomása van róla, érdeklődést mutatnak iránta és erre célirányosan rákeresnek, az oldalra a belépésükhöz tetszésüket nyilvánítják ki, így válhatnak a csoport tagjaivá”. Visszakézből felvethető egyrészről már az a kérdés is, hogy ez alapján az utcán kihelyezett plakátokat vajon csak azok látják, akik szimpatizálnak vele? Másrészről eszerint azért nem probléma a sarló-kalapács terjesztése, mert a célközönség szimpatizál vele, vagyis kommunista. Ellenben a demonstrációnk megtartását ellehetetlenítő határozatban hasonló fordulattal érvelnek a betiltás mellett: az eljáró hatóság szerint a célközönség tagjai feltételezhetően „nemzetiszocialista eszméket valló személyek”. Ez itt tehát – éppen ellenkezőleg – okot szolgáltat a rendezvény betiltására.
Felháborító az az ordító kettős mérce, amivel más-más módon ítélik meg az egyébként a törvény alapján jogilag azonosan megítélendő jelképeket. Még akkor is, ha a mi világnézetünkben nyilván más a kettő megítélése. Viszont a jog elvileg egzakt, pontos, következetes, a társadalomra általánosan vonatkozó szabályrendszer, aminek teljesülésére az állami szervek ügyelnek. Újfent világossá vált az is, hogy az illegitim köztársaság törvényei mennyit érnek valójában. És történik mindez egy állítólagos „jobboldali diktatúra” idején. Mit várhatnánk, ha a „baloldal” lenne hatalmon?
Kelt: Székesfehérvár, 2024. július 20.
HVIM vezérkar
Comments