Szkíták, hunok, avarok, magyarok. Megannyi nép, amely sztyeppi régióból, Szkítiából indulva feltartóztathatatlanul zúdult Európa, illetve Ázsia birodalmaira, átszabva azok arculatát. A legújabb DuoGladii hasábjain ezekre a – turáni civilizációba sorolható – népekre, rítusaikra, életmódjukra, harcászatukra fókuszálunk, de természetesen nem maradnak ki a képletből olyan kiemelkedő szerzők sem, mint Julius Evola vagy Horváth Róbert.
Évezredekkel ezelőtt kezdett körvonalazódni Eurázsia füves pusztáinak térségében egy olyan sajátos civilizáció, amelynek mítoszai, rítusai, államberendezkedése, harcmodora, életmódja hosszú időn keresztül határozta meg a térség államainak, birodalmainak képét. Ezek az államok és birodalmak másként működtek, másként épültek fel, mint a letelepült népek hasonló entitásai. Kultúrájuk szubtilisebb, kevésbé megfogható, nehezebben tanulmányozható, írásbeliségük ritkásabb, állandó településeket, szilárd épületek sem szívesen építettek.
E harcos, ksatriya dominanciájú népek kiválóan értettek a lovakhoz, különösen jól bántak a fegyverekkel, főképpen a királyi fegyverrel, az íjjal. Csordáik, nyájaik, zsákmányszerző portyáik, politikai célzatú hadjárataik révén hatalmas gazdagságot halmoztak fel. Bennük a keresztény Nyugat nem egyszer Isten jogos büntetését, a Szentírásban megjövendölt Góg és Magóg népét látta.
Sikereik ellenére a lovasnomádok ideje a középkorral együtt jórészt leáldozott. A világ szolidifikációja már nem tűr meg mobilis népeket, a tér civilizációi mindenütt átadták helyüket az idő civilizációinak, de a néplélek mélyén bizonyos nemzetekben – a magyarságban, a török és mongol népekben – megmaradtak ezen kultúrkör reziduumai, és a mai napig valamilyen szintű ellenpólust képeznek a letelepedett életforma modern, istentelen válfajával, az ipari civilizációval szemben.
E lapszám hasábjain megjelenő írásokban szó esik a sztyeppi civilizáció gyökereiről, kialakulásáról, harcászatáról, a hun birodalom germán népességéről, az avar kori harcos elit egy közelmúltban, a Dél-Dunántúlon feltárt fantasztikus temetőjéről, az avar és a magyar társadalom különbségeiről, a honfoglaló magyarság harcmodoráról, de még a tuvai torokéneklésről is.
A tematikán kívüli írások között helyt kapott Julius Evola három rövidebb írása, Horváth Róbert a Hagyomány ideájának újszerű megközelítéséről szóló nagyobb tanulmánya, Barcsa-Turner Gábor valódi törésvonalakkal foglalkozó esszéje, illetve Leonyid Szavin, illetve Tóth András egy-egy cikke is, több izgalmas kulturális ajánló mellett. Az írások mindegyike tartalmas elmélyülést és számos új adalékot ígér a világ eme lehanyatlott, de nyom nélkül el nem tűnt szegmensének vonatkozásában.
A folyóirat előfizethető a DuoGladii honlapján. A régebbi számok közül már egyre kevesebb kapható, ezeket >>itt<< rendelheti meg. Lapunk újságárusoknál nem kapható, és korlátozott példányszámban kerül kiadásra! A lapszámokat a megjelenést követően postázzuk a megrendelőknek.
A IV. évfolyam 1. szám tartalma:
Kolonits László: A turáni civilizáció hajnala
Barcsa-Turner Gábor: A „tradicionalizmusról” és a valódi törésvonalakról
Horváth Róbert: A Hagyomány ideája, előzményei és hanyatlásának jelei
Julius Evola: Vihar a Monte Rosán (Ford.: Cornelius)
Julius Evola: Páneurópa és fasizmus. Beszélgetés R. N. Coudenhove-Kalergi gróffal (Ford.: Németh Bálint)
Julius Evola: Líbiai őstörténet. Beszélgetésünk Leo Frobeniusszal (Ford.: Németh Bálint)
Gallina József Zsolt – Gulyás Gyöngyi: Szakralitás, tradíció és a multikulturalizmus paradoxonja egy kora avar kori közösségben. Egy katonai elit temetője Babarcon (Délnyugat-Dunántúl)
Szücsi Frigyes: Államiság és identitások. Társadalmi összetartó erők Baján avarjaitól Árpád magyarjaiig
D. Fekete Balázs: A honfoglaló magyarság harcmodora és fegyverei
Konnát Árpád: Sztyeppei nomádok és a közelharc
Csarnai Márk: Germán népek a Hun Birodalomban
Leonyid Szavin: “Emokrácia” – Az emberi érzelmek befolyásolásának gyakorlata
Tóth András: A tudományfelfogás tradicionális struktúrája: scientia, sapientia, eruditio
Vármegyés Krónika. 2024. március – június (Összeáll.: Molnár Máté)
Vármegyés Kalendárium. 2025. évi programok (Összeáll.: Kolonits László)
Szellemi ajánló:
Zene – Tuvai torokéneklés (Király Dávid)
Zene – Liszt, Franz: Totentanz: Paraphrase on Dies irae (Petró Csaba)
Könyv – Doma-Mikó István: Kamikazek (Kónya Dorka)
Könyv – Zamjatyin, Jevgenyij: MI (Éliás Tamás)
Könyv – Csukás István: A téli tücsök meséi (Göncziné Csaba Zsuzsanna)
Film – Satayev, Akan: Tomürisz – A sztyeppe királynője (Brunner Balázsné)
Comments