A Háttér Társaság után, további Soros- és LMBTQP-szervezetek ellen kezdeményez ügyészségi vizsgálatot a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. Több, magát közhasznúnak nevező, a jogaikat féltő civil szervezet sem tesz eleget a törvényi kötelezettségnek – írja a HVIM közleményében. Mint írják, ezek a szervezetek még annak a gyenge törvénynek sem tesznek eleget, amit az ügynökszervezetek “visszaszorítására” hoztak létre. Egyetlen kötelezettségük volna: tüntessék fel, hogy “külföldről finanszírozott szervezetről” van szó… A törvény még a szankciókban is gyenge.
A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány, a PATENT – Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület és a Transvanilla Transznemű Egyesület 2019-es évi beszámolójából az derül ki, hogy többmillió forintos támogatást kaptak külföldi forrásokból. Önmagában ez nem jogellenes cselekedet, azonban a 2017. évi LXXVI. törvényben foglaltak alapján a civil szervezeteknek kötelességük feltüntetni a külföldi támogatás tényét – amennyiben az meghaladja a 9 millió Ft-ot – az általuk üzemeltetett platformokon, illetve az összes kiadványon és minden sajtótermékükön. A fenti szervezetek külföldi támogatása több,mint a törvényben rögzített összeghatár, mégsem tesznek eleget a jogszabályi előírásnak. A törvény egyértelmű: nem diagramot és nem magyarázatot kell közzétenni, hanem minden kiadványon meg kell jelölni, hogy az adott civil szervezet “külföldről finanszírozott”.
Természetesen nem pár forinttal lépik át a törvény által előírt határösszeget, vegyük csak szemügyre például a TASZ, illetve a Helsinki Bizottság adatait:
Társaság a Szabadságjogokért, 2019-ben folyósított támogatások:
Open Society Foundations (Soros-alapítvány) – 71.883.825,-Ft MLDI – 3.718.912,-Ft Digital Freedom Fund – 447.174 Ft Citizens for Europe – 3.301.725 Ft European Comission – 3.718.912 Ft Bertha Foundation – 19.210.609 Ft Sigrid Rausing Trust – 110.676.000 Ft Wellspring – (INCLO) – 17.452.336 Ft
Összesen, több mint 230 millió forint.
De hasonlóan fest a Helsinki Bizottság által közzétett diagram is.
Láthatjuk, hogy a két szervezet ugyan tájékoztatja az olvasót, azonban, ahogyan fentebb, és a Legfőbb Ügyészség számára benyújtott beadványukban is kifejtettük, ez nem elégséges.
Ezekben a jogsértő cselekedetekben a legfelháborítóbb nem is a külföldi támogatás feltüntetésének hiánya, hanem az, hogy a súlyos százmilliókból olyan, rendkívül kártékony társulásokat hoznak létre, mint a Gyülőletbűncselekmény Elleni Munkacsoport (melynek tagja a TASZ, a Helsinki Bizottság, és a Háttér Társaság is). Az említett koalíció tevékenysége igen sokrétű, így például bírósági, ügyészségi rendőrségi oktatásokat, úgynevezett „érzékenyítéseket” tartanak, és az LMBTQP és „nyílt társadalom” szemlélete alapján pedig „eljárási protokollokat” gyártanak bíróságok és ügyészségek, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói számára. A Szivárvány Misszió Alapítvány, a PATENT Jogvédő Egyesület és a Transvanilla Transznemű Egyesület tevékenységeinél is azt látjuk, hogy azok a beérkezett külföldi támogatásokból nyomást helyeznek az oktatásra, a döntéshozásra és a jogalkotásra annak érdekében, hogy a normalitás kiszorításával az általuk képviselt álláspontok ágyazódjanak be. Magyarul külföldről folyósított pénzek által befolyásolni akarják a magyar belügyeket, a jogalkotást, a döntéshozást és az oktatást.
Akárcsak a Háttér Társaság elleni beadványunknál, jelen esetben is elvárjuk az ügyészség fellépését, mivel a külföldi támogatások nagyban hozzásegítik ezeket a szervezeteket Magyarország tradicionális értékeinek lerombolásához, illetve a jogrendszer minden aspektusának saját ízlésükre történő átformálásához.
A törvényt mindemellett gyengének és hatástalannak tartjuk, ezért felhívjuk a döntéshozók figyelmét a további szigorítás szükségességére! A törvény indoklásában az szerepel, hogy ezen szervezeteken keresztül külföldi államok, egyéb szervezetek tudnak befolyást gyakorolni, mégis a probléma mértékének, “nemzetbiztonsági kockázatának” ellenére csak egy feltüntetést vár el a jogalkotó. Szankciónak pedig csak ejnye-bejnyét, egy ügyészi figyelmeztetést ír elő első körben, de a további intézkedéseket sem konkretizálja. Mivel jogvédő, jogalkotással foglalkozó szervezetekről van szó, feltételezhető a törvénnyel szándékosan való szembefordulás.
A legkevesebb az kellene, hogy legyen, hogy a külföldről támogatott szervezetek ne legyenek közhasznúak, az állami szervek ne működjenek velük együtt, az ügyészségek ne fogadjanak el tőlük szakmai anyagokat, a rendőrség állományánál ne tarthassanak érzékenyítéseket, és ne engedjék be őket óvodától az egyetemekig az oktatási intézményekbe.
Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom
Ügyészségi beadvány Tisztelt Legfőbb Ügyészség! Ezúton jelzem a Legfőbb Ügyészségnek, hogy 2017. évi LXXVI. törvényben foglaltak alapján a civil szervezeteknek kötelességük feltüntetni a honlapjaikon, minden kiadványukon és egyéb sajtótermékükön, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.
Az Országos Bírósági Hivatal honlapján közzétett, 2019-es évi, hivatalos pénzügyi beszámolók alapján vélelmezhető, hogy az alábbi civil szervezetek nem tesznek eleget a fent említett kötelezettségüknek:
Szivárvány Misszió Alapítvány (nyilvántartási szám: 01-01-0008345, székhely: 1084 Budapest, Auróra utca 11.)
PATENT – Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület (nyilvántartási szám: 01-02-0012258, székhely: 1024, Budapest Forint utca 10.)
Magyar Helsinki Bizottság (nyilvántartási szám: 01-02-0000383, székhely: 1074, Budapest, Dohány utca 20. II/9.)
Az alább felsorolt szervezetek néhány helyen feltüntetik, hogy külföldről támogatott szervezetek, azonban a fent kifejtett törvény alapján ez nem elégséges, hiszen ezt minden általuk megjelentett platformon, illetve sajtóterméken fel kell tüntetni:
Transvanilla Transznemű Egyesület (nyilvántartási szám: 01-02-0014768, székhely: 1126 Budapest, Németvölgyi út 11. II. /1.)
Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) (nyilvántartási szám: 01-02-0006069, székhely: 1136, Budapest, Tátra utca 15/b. I/1.)
A 2017. évi LXXVI. törvény alapján: „E törvény alkalmazásában külföldről támogatott szervezetnek minősül az az egyesület és alapítvány, amely a (2) bekezdésében meghatározott juttatásban részesül (a továbbiakban e szervezetek együtt: külföldről támogatott szervezet). (2) E törvény értelmében támogatásnak minősül jogcímétől függetlenül a közvetlenül vagy közvetve külföldről származó mindazon pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatás, amely egy adóévben egyenként vagy összesítve eléri a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg kétszeresét.”
Pmt. szerint: „6. § (1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni, b) * a négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;”
A törvény szerint tehát 9 millió forintot meghaladó külföldi támogatás esetén már szükséges feltüntetni, hogy „Külföldről támogatott szervezet”. Az elérhető, 2019-es pénzügyi beszámolóik alapján, a fenti szervezetek túllépik ezen összegeket, ám a nyilvános adatokból tételesen nem derül ki, hogy ezen külföldi források pontosan hogyan tevődnek össze.
Kérjük az ügyészséget részletesen megvizsgálni a fent említett szervezetek külföldi finanszírozását!
Kérem intézkedésüket a 2017. évi LXXVI. törvény 3. § (1) szerint, hogy a fent megjelölt szervezetek a honlapjaikon és kiadványaikon jól látható helyen jelöljék meg, hogy külföldről támogatott szervezeteknek minősülnek!
Kelt.: 2020.04.01. Székesfehérvár
Barcsa-Turner Gábor HVIM elnök
Comments