2002. február 9-én Budapesten, a Magyarok Házában került sor a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Közgyűlésére. A megjelenteket üdvözölte Andrási Attila, a Délvidéki Magyarok Közösségének elnöke és Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke is. A gyűlés résztvevői elfogadták az Alapszabályt és megválasztották a mozgalom 11 tagú elnökségét. Elnöknek a HVIM alapítóját Toroczkai Lászlót, tiszteletbeli elnöknek Mauer Oszkárt, a Délvidéki Magyarok Közösségének alelnökét, a szerémségi cserkészmozgalom vezetőjét választották.

​

2002. február 23-án a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Szlovákia Nagykövetsége elott, a szervezet felvidéki elnökségének kezdeményezésére tiltakozó demonstrációt tartott a szlovák parlament által - a státusztörvény ürügyén - elkövetett magyarellenes kirohanások, valamint a felvidéki nemzettársainkat megfélemlíteni akaró szlovák politikai erők ellen, illetve a benesi dekrétumok eltörlése és magyar nemzetiségű felvidéki katolikus püspök kinevezése ügyében. Beszédet mondott Lészkó Károly, az ifjúsági mozgalom felvidéki elnöke, Toroczkai László országos elnök és Mauer Oszkár tiszteletbeli elnök. A tüntetést követően a szlovák külügyminisztérium csodálkozásának adott hangot és követelte, hogy a magyar kormány határolódjon el mozgalmunktól. A magyar külügyi szóvivő azonban kijelentette, hogy kormányoktól független civil szervezet rendezte a megmozdulást.

​

2002. március 23-24, útnak indul Csángóföldre a HVIM által összegyűjtött adomány Nagyváradról.

​

2002. június 4-én Budapesten Trianonra emlékező fáklyás felvonulást tartott a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a francia, a jugoszláv, a román és a szlovák nagykövetség érintésével. A több ezres (a rendőrség helyszínen lévő parancsnoka szerint 1500-2000 fő, szerintünk 4 ezer) tömeg a Regnum Marianum-kereszttől indult, majd Franciaország és Szerbia követsége előtt megállva, végigvonult a Dózsa György úton. A többségében fiatalokból álló, több száz méter hosszú menet "Vesszen Trianon", "ria, ria, Hungária", "Nem, nem, soha" jelszavakat skandált. A tömeg a Thököly úton vonulva - óriási füttyszóval - érkezett Románia Nagykövetségéhez, majd az "Erdély magyar" jelszót üzente a román külképviselet munkatársainak. A fáklyás menet Szlovákia Nagykövetségénél ért véget, ahol Duray Miklós nevét skandálta a tömeg.

​

2002. augusztus 14-18.: Magyar Sziget
II. Összmagyar Nemzeti Ifjúsági Találkozó (ÖNIT)

​

2002. szeptember 12-én Csíkszereda főterén a nagyszámú járókelő szeme láttára civilruhás nyomozók és egyenruhás rendőrök megtámadták és életveszélyesen megfenyegették a HVIM 4 tagját. Helyi szervezetünk elnökét súlyosan bántalmazták. Az ügyről tartott sajtótájékoztatón nyílt levelet olvastak fel a HVIM képviselői. Ezt a levelet a Külügyminisztériumhoz is eljuttatja a HVIM.

​

2002. október 5-én az Arad vármegyei Magyarpécskán (Klebelsberg Kúnó szülővárosában) a helyi HVIM-es csoportunk szervezésében gyűltünk össze Erdély, Partium, Csonka Magyarország és Délvidék különböző régióiból. Másnap, október 6-án részt vettünk az aradi szentmisén (onnan vonultunk a mártírok vesztőhelyére) és a megemlékezésen, majd elhelyeztük a 64 magyar kokárdával ékesített koszorúnkat az aradi vértanúk emlékművén. A koszorúzást követően néhány balliberális lap hazugságokkal árasztotta el olvasóit.

​

2002. december 4-én első fokon pert vesztett a Népszabadság című napilap a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal (HVIM) szemben. E szerint a lap valótlanul állította, hogy a HVIM aktivistái füttyszóval és bekiabálásokkal botrányt okoztak az október 6-i aradi megemlékezésen. A bíróság kötelezte a Népszabadságot, hogy a lap címoldalán közölje a helyreigazítást.

​

2002. december 15-én a HVIM tiltakozó demonstrációt tartott Budapesten, a Károlyi-szobornál közösen a Magyarok Világszövetségével és a Jobbik Magyarországért Mozgalommal. A tüntetésen több tízezren vettek részt. A megmozdulással jelezni kívántuk mélységes felháborodásunkat annak kapcsán, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, valamint kormányának több tagja részt vett az Adrian Nastase román kormányfő által Budapesten rendezett fogadáson, ahol az 1918. december 1-jén román szeparatista erők által összehívott gyulafehérvári népgyűlés határozatát, valamint Erdély kirablását és leigázását ünnepelték.